Suzuki Történelem


A SUZUKI Motor Corporation története

A Suzuki Motor Corporation története - ma már nehezen hihető módon - egy szövőgéppel kezdődött.

A cégalapító Michio Suzuki 1887. február 10-én született Hamamatsuban, egy tengerparti városkában. Az ambiciózus Michio Suzuki 1909-ben, 22 évesen konstruálta első termékét, egy pedál-hajtású szövőgépet, és árulni kezdte a terméket.




Michino Suzuki San

Az üzlet jól ment, a rendelések egyre szaporodtak, és alig harminc évesen már egy szövőszéküzem vezetője volt, ekkor hatvan alkalmazott dolgozott a keze alatt. A termékek egyre precízebbek lettek, és már a selyemipar számára is készített gépeket.
Suzuki folyamatosan korszerűsítette a termelést, amihez friss tőkére volt szüksége, ezért 1920. márciusában, 500.000 Yen-es alaptőkével, Suzuki Szövőszékgyártó Vállalat (Suzuki Jidosha Kogyo) néven bevezette cégét a tőzsdére.
Ez a dátum tekinthető a mai nevén Suzuki Motor Corporation-ként ismert cég melapításának, amely 2000-ben ünnepelhette fennállásának 80. évfordulóját.



1922-re a cég már a legnagyobb Japán szövőszékgyárak egyike lett. Azonban a piac telítődni kezdett, mivel a Suzuki kiváló minőségű, az akkori igényeket teljes mértékben kielégítő szövőszékei nem romlottak el, így az új szövőszékek iránti igény fokozatosan csökkent.
A II világháború után a szövőszékgyártás ugyan újraindult, de a háború és az azt követő gazdasági helyzet rossz hatással volt a cég rentabilitására.
Michino Suzukiban a szövőszékpiac telítődése miatt már a háború előtt is felmerült a gyártott termékpaletta járműipari kibővítése, sőt, még 1938-ban egy Angliából hozatott Austin Seven típusú gépkocsi alapján egy prototípust is elkészített a gyár fejlesztőgárdája. Azonban az akkori project nem valósulhatott meg, mert időközben kitört a világháború.




Power Free 800

1951 Novemberében, a tervezőgárda egy kerékpárba szerelhető, 30 köbcentiméter lökettérfogatú motorblokk kifejelesztésén kezdett el dolgozni, amely Atom névre hallgatott. Ez azonban nem került sorozatgyártásba, helyette 1952-ben a Suzuki bemutatta a Power Free E1-et. A motor léghűtéses, 36 ccm-es, és 4000 fordulatszámon 1 lóerőt teljesített. A jó minőségű motort a Suzuki sikerrel bevezette a Japán piacra, és innentől nem volt megállás.



A Suzuki által a Power Free-re kifejlesztett rendszer annyira újszerű és lelményes volt, hogy arra az akkor felállt új kormány is felfigyelt, és anyagi támogatást nyújtott a Suzuki számára, hogy az folytassa a motorkerékpár-fejlesztésben megkezdett fejlesztéseit.
A Power Free mindezek ellenére csak pár hónapot töltött a piacon, mielőtt teljesen áttervezték. Ugyanis nem sokkal a bemutatás után a japán kormány megváltoztatta a kismotorhasználat feltételeit, és ezt követően 4 ütemű motorok esetében 90 ccm felett, kétütemű motorok esetében pedig 60 ccm felett írta csak elő vezetői engedély szükségességét.
A Suzuki ezért azonnal hozzálátott egy új, 60 ccm-es kétütemű motokerékpár kifejlesztéséhez. Így került a piacra 1953-ban a Diamond Free, 58 ccm-es (43mm : 40mm furat-löket arányú) motorblokkal, amely 4000 fordulatnál 2 Le-t teljesített, és két sebességes erőátviteli rendszerrel.




Diamond Free 800

A gyártása során számtalan variációban volt elérhető a Diamond Free, legfőképpen az üzemanyagtank formája, és a különböző láncvédők jelentették a variálhatóságot, de később kölönleges vázakkal is árulták, sőt rugós- és megerősített első villákkal, dobfékkel, de még ütközőkkel is megvásárolható volt. A Diamond Free-t a ma is használt kezelőszervekkel látták el: kézi kuplungkarral, hüvelykujjal vezérelhető gázzal, és a középvázba felhozott válókarral. És bár nyugaton nem vált ismertté, Japánban sokezer Diamond Free talált gazdára.



Ezután - a világgazdasági eseménnyekkel összhangban - felgyorsultak az események a cég életében. 1954 több nagy változást is hozott, ekkor a cég már 6000 darab motorkerékpárt gyártott havonta. Ebben az évben a cég befejezte a segédmotorkerékpárok gyártását és átált a mopedgyártásra. Az új modellt Mini Free névre keresztelték – ami 1958-ig, a Suzumoped megjelenéséig volt kapható. Ugyancsak 1954-ben a cég nevét a mai nap is használt nevére, Suzuki Motor Corporation-re változtatták.
Ugyancsak ’54-ben készítette el a Suzuki az első igazi motorkerékpárját, a Colleda Co-t. A motor négyütemű, egyhengeres, 90 ccm-es, könnyű súlyú motor volt, amely a gyártásának első évében megnyerte a Japán Nemzeti Kupát, ezzel előre biztosítva magának a gyors piaci sikert.
1955 márciusában a Suzuki bemutatta első „nagymotorját”, a Colleda COX-t. 125 ccm, egy henger, négy ütem és modern külső voltak a motorkerékpár jellemzői. Ezzel párhuzamosan egy kétütemű, Colleda ST névre hallgató motor is piacra került, amely a korábbi Colleda CO újraformált és átdolgozott változata volt. Finomítottak a motor felfüggesztésén és a világítási rendszerén is. 1959 májusáig folyt a Colledák gyártása, melynek során olyan, Európában unikumnak számító megoldásokat alkalmaztak, mint pl. az elektromos önindító. Ezzel párhuzamosan a cég belekezdett az autógyártásba is, első termékük a „Suzulight” névre keresztelt 2 ütemű, 360 ccm-es mini személyautó volt.




Colleda 250 TT

1956-ban a cég mérnökei teljesen új felfogásban láttak a motorépítésnek. A cél immáron teljesen új volt, egy, az akkori értelmezésben nagyteljesítményű versenygép kifejlesztése, amely képes 130 km/h fölött száguldani. A megoldást egy 18 lóerős 250 köbcentiméteres, (54mm : 54mm furat-löket arányú) kéthengeres, négysebességes váltóval szerelt kétütemű motor jelentette, amely igen előremutató fejlesztésnek számított akkoriban. A motor a Colleda erényeit foglalta magában, és TT névre hallgatott. Ez a motor számít a későbbi T 20, a T 250 és a GT 250 modellek elődjének. Modern, lengéscsillapítóval felszerelt hátsó lengőkarjával, és újszerű első villáival azt mutatta, hogy a Suzuki mérnökei már a korai években felismerték a jó futómű fontosságát.
1957-ben Michino Suzuki visszavonul a mindennapi üzlettől, helyét fia, Shunzo Suzuki vette át az elnöki székben. Édesapja, a cég alapítója a továbbiakban csak tanácsadóként vett részt az üzletben.
A Suzuki minden évben fejlesztett modelljein. Piacra kerültek a Colleda COX II, Colleda ST II szériák. Ekkor a Suzukinak már voltak motorjai az 50, a 125 és a 250 kategóriákban is. Ekkor, 1958 májusában debütál a hídvázas Suzumoped SM, amely a Suzumoped-et váltja fel; és szintén ebben az évben, októberben mutatják be a Suzuki új emblémáját, az ’S’ betűt.




Colleda 250 TT

1960-ban a Suzuki gyári csapata benevezett a már akkoriban is híres MAN-szigeti TT-re, és bár a versenyt elsőre nem nyerték meg, az előkelő 15., 16., és 18. helyeket sikerült megszerzniük. Ezzel bebizonyították, hogy a Suzuki motorok gyorsak és megbízhatók. 1962-ben aztán a Suzuki megnyerte fennállásának első Világbajnokságát, 50-as kategóriában az angliai Isle of Man TT-n. Ugyanebben az évben kezdék építeni az 5 mérföld hosszú saját tesztpályát is a gyár közelében, amit Ryuyo nevet kapta, és a rákövetkező évben már készen állt a motorpróbáka. Ebben az időben került piacra a ’Selped’ nevű moped, ami hatalmas darabszámban fogyott, és így egyike lett a legnagyobb darabszámban eladott Suzuki motoroknak.
1965-ben a Suzuki bemutatja első csónakmotorját, a DT 55-öst, amely egy kétütemű, 5,5 Le motor, valamint szintén ebben az évben kerül piacra a középkategóriás kiasautója a Fronte 800, amelet szintéb kétütemű, 800 ccm-es motor hajt. A Suzuki ettől kezdve folyamatosan fejleszti kínálatát a négykerekűek terén is, valamint minden évben több motort is piacra dobott, még jobban felgyorsítva a japán motorgyártás amúgy is dinamikus fejődését.




T 500 Titan


A T 500 Titan 1969-ben került a piacra és hatalmas sikert aratott. Nem csak az utakon, de azon kívül is megállta a helyét. Ami a méreteket illeti: 187 kilós száraztömeg, 1453 mm-es tengelytáv, 160 mm-es szabadmagasság jellemezte, motorja pedig egy léghűtéses, 492 ccm-es, 2 ütemű blokk volt, ami 47 lóerőt teljesített 7000 fordulaton. Azonban ez az év számos más motornak is ’életet adott’. Ekkor kerültek piacra a Rebel, a Rider, a Hustler, a Wolf, a Stinger, de a TR 500 és T 300 modellek is. Szintén ebben az évben, októberben készült el a Toyamai üzem, ahova a Suzuki az alacsony köbcentiméteres motorok gyártását helyezte.
1971-ben készítette el a gyár a GT 750-et, amely erejével és gyorsaságával méltán vívta ki az akkori motorosvilág csodálatát. Kétütemű, háromhengeres, 67 Le-s motorja 180 km/h sebességre gyorsította a 214 kg súlyú gépet, nulláról százra pedig kevesebb, mint öt másodperc alatt gyorsult fel. Októberben újabb gyárrészleget avatott a gyors ütemben fejlődő vállalat, Toyokawában folytatták a közepes és nagyméretű motorok gyártását. A fejlődés mértékét jól mutatja, hogy a következő évben már külön alakatrészüzemet nyitott a Suzuki a hirtelen megnövekedett igények kielégítésére. 1973-ban Shunzo Suzuki, az alapító fiának helyét Jitsujiro Suzuki vette át a vezérigazgatói székben, Shunzo Suzuki pedig elnök lett. Az elkövetkezendőkben folyamatosan fejlődött a kínálat és természetesen fejlődtek maguk a modellek is.



1976-ban új koncepciót indított útjára a Suzuki. Belefogott a négyütemű motorok fejlesztésébe, elindulva azon az úton, amelyen ma is jár. Az első modellek a GS 400 (a mai GS 500 és GS 500 F modellek őse) és a négyhengeres, dupla vezérműtengelyes GS 750 (a ma is kapható GSX 750 F elődje) voltak. A fejlődés folytatódott és 77-ben sok kétüteműt kivezettek a piacról. Két évvel később, a korábban megkezdett koncepciót folytatva, a korábban soha sem tapasztalt teljesítmény és erő ígéretével a Suzuki megteremtett egy forradalmian új stílust, a Superbike-ot megalapító motort, a mára minden motorrajongó által ismert, híres KATANA-t. A számos újító műszaki megoldással ellátott első Katana modell a GS 1000 S volt. Szintén 1978-ban került a cég vezérigazgatói székébe Osamu Suzuki, a vállalat jelenlegi elnöke.




GSX 1100 Katana

Magyarországon a Suzuki 1991 óta van jelen, ekkor alapított autógyárat a Suzuki Co. Magyarországon. A motorkerékpárok árusítása kiegészítő tevékenységként indult meg 1994-ben. Az első esztendőben a Magyar Suzuki ZRT. 28 darab motorkerékpárt adott el, de ez a szám azóta évről évre megsokszorozódik. 1995-ben 46 darab, majd 103, 256, 1998-ban 566, 1999-ben már 952, 2000-ben pedig 1003 darab motor, majd 2001-ben 1674, 2002-ben 2198, 2003-ban 2586 2004-ben pedig már több, mint 4000 Suzuki márkájú motor talált gazdára hazánkban. Ezek az eredmények biztosítják, hogy a Suzuki 2001 óta folyamatosan piacvezető Magyarországon a motorkerékpár eladásokban is.
A hálózat az eladásokhoz igazodva nagy léptékben fejlődött. A hálózat és az értékesítés öt Suzuki Márkakereskedéssel indult, melyek mindegyike, hűen a márka szellméhez ma is prosperál, kibővülve a későbbiekben a hálózathoz csatlakozó kereskedőkkel, akikkel együtt immár országszerte 44 helyen forgalmazzák a Suzuki Motorkerékpárokat.




K5 GSX R 1000

1985

 

1986

 

1987

 

1988

 

1989

 

1989

 

1990

 

1991

 

1992

 

1993

 

1994

 

1995

 

1996

 

1997

 

1998

 

1999

 

2000

 

2001

 

2002

 

2003

 

2004

 

2005

 

2005

 

2006

 

2007

 

2008

 

2009

 

2010

 

2011

 

TAMOP
TAMOP