2011. június 27. - BLOGOK - GUY MARTIN BLOGJA

A Relentless Suzuki by TAS International versenyzője, Guy Martin személyesen számol be arról, milyen élmény volt számára az Isle of Man TT, ahol négy dobogós helyet szerzett – és megnyerte Port St Mary Steam Rallyt...

A blogolás nem a legerősebb terepem, de azért ettől a kihívástól sem ijedek meg.

Bizony eltelt pár hét az Isle of Man TT óta... hogy repül az idő, mi? De kis mosollyal az arcomon tekintek vissza az idei TT-re. 1910-ben gyártott Amanco stabilmotorral a hajómon megnyertem a Port St Mary Steam Rallyt. Tudom, tudom, „kit mi izgat fel“, de én már időtlen idők óta vágytam egy ilyen nyitott forgatókaros modellre, és persze az, hogy mindjárt az első versenyen nyerek is vele, az csak egy nagy adag hab volt a tortán.

Ami a motorozást illeti, hát, ott sem nagyon panaszkodhatok: négy döntő – négy dobogós hely. Nem rossz, de az a helyzet, hogy ha a nagymamámat ültették volna ezekre a Relentless Suzuki motorokra, ő is ugyanígy kaszált volna.

Ahogy a srácok összerakták ezeket a gépeket, aztán pedig ahogy a kiállások alkalmával csinálták a dolgokat – az egyszerűen csoda volt. Én voltam az egyetlen, aki nem hozta a maximumot, mert nem nyertem meg egy futamot sem, de egy dologról biztosítok mindenkit, nem azért történt így, mert nem tettem meg mindent.

Mit írhatnék még? Jó volt csaknem két hét után újra edzésbe állni. Egy pár százórás hét is csökkenti egy kicsit az ember lelkesedését, de én most belevágtam egy éves edzéstervbe: nagyon komoly meló lesz, és ha bárki közületek tudja, mi az, hogy '143 500', az érti, mire gondolok. Ha lesz pár percem, mindig megkérem majd a srácokat, hogy dobjanak fel ide pár képet.

És akkor hadd szóljon, nem?