Projekt leírása

 

Suzuki csoportvezetői készségfejlesztő tréning

 

Összefoglalás

 

Az összesen hat napos tréning sorozat célja, hogy a segítse az esztergomi Suzuki gyár csoportvezetői gárdáját a személyes vezetői működések hatékonyabbá tételében. Cél a vezetői szerep elakadásainak, nehézségeinek átdolgozása, tudatosítása, ez által a vezetői mozgástér bővítése. Cél a vezetői készségek, eszköztárak, kompetenciák fejlesztése elsősorban készségfejlesztő tréning módszertan alkalmazásán keresztül.

 

Az általában 16 fős létszámú csoportokban 6 tréningnapon át dolgoznak együtt a résztvevők és a trénerek. Párhuzamosan 21 csoport futott. Egyik fő módszertani elem a tapasztalati tanulás. Ennek során résztvevőknek valamilyen problémahelyzetet kell megoldaniuk egyénileg, párosan, kiscsoportban. A gyakorlat lefutása után közösen vonják le a tanulságokat, amit gyakran videós elemzés is segít. Nagyon fontos az önreflexió, hiszen a modellhelyzet kapcsán a résztvevőnek meg kell értenie saját működését, és vezetéssel kapcsolatos nehézségeit. Cél, hogy a résztvevők tanuljanak ezekből a helyzetekből úgy, hogy a tapasztalatokat a saját munkájuk során is alkalmazni tudják. Egy másik módszertani elem, hogy minden tréningnapon a nap fókuszának megfelelő témában kérdőíveket töltenek ki a résztvevők, majd ezeket a trénerek segítségével személyre szólóan kielemzik. A tréningen előkerülnek a közvetlen problémáik is esetelemzések formájában. A hozott eseteket csoport-coaching jellegű módszertannal dolgozzák fel a résztvevők, azaz közösen gondolkodnak a problémán, próbálják megérteni és megoldani. A módszertanba szerepjátékok, egyes készségek feladatmegoldáson keresztüli begyakoroltatása, vezetői modellek bemutatása is beletartozott.

 

 

Első nap

Az első nap fókuszában - a tréning elindítása és az ismerkedés mellett - a vezetői szerep állt. A kezdésnél nagy hangsúlyt helyeztek a trénerek egy olyan „pszichológiai szerződés" megkötésére, amely a későbbi együttműködés alapját képezte. Fontos volt, hogy a résztvevők megértsék: nekik is dolguk van, a felelősség a tréning sikere kapcsán közös. Például fontos bevonódniuk a tréner által állított problémahelyzetekbe, de még fontosabb, hogy a saját érzéseik mentén a működésük nehézségeit bontsák ki és értsék meg a tréner segítségével. Az első napon sokat foglalkoztak a csoportok a vezetési stílusokkal, a vezetői szereppel. Megismerhettek több vezetői felfogást, és végig gondolták, hogy ezek közül mi felelhet meg leginkább a Suzuki szervezeti kultúrájában az ő vezetési szintjükön. A résztvevők több gyakorlatot is megoldottak, a feldolgozásoknál szintén a vezetői szerep volt a középpontban.

 

 

Második nap

 

A második nap fő témája a kommunikáció volt. A résztvevők a gyakorlatok során megismerkedtek a különböző kommunikációs stílusokkal, az én-üzenetek fontosságával, a metakommunikáció jellegzetességeivel. A fő cél az asszertív kommunikáció erősítése, az értő figyelem fejlesztése volt. Ide tartozott a kritika és a dicséret adása, az utasítások használata is. A résztvevők gyakorolták az én-üzenetekben történő fogalmazást is. A tréning gyakorlatok mellett itt már megjelentek az esetelemzések is. A hozott csoportvezetői problémát a csoport közösen bontotta ki rétegről rétegre, és értette meg. Igen sok volt a lehetetlennek látszó helyzet, de többnyire sikerült közelebb kerülni a hatékonyabb működéshez. A nap zárásában a gyakorlathoz kinevezett vezetők saját csoportjukat irányíthatták egy repülő szerkezet megépítése során.

 

Harmadik nap

 

Az együttműködés, a csapatmunka következett témaként a harmadik napon. Az kérdés volt persze, hogy a Suzuki munkacsoportjai mennyire csapatként működnek? Valójában a csoportvezetők a saját csoportjukat működtetik, a csapatmunka jellegű egymásra utaltság nem teljes. Foglalkoztak a résztvevők a csoportok fejlődésének kérdéseivel, a csoportnormák kialakulásával. Megvizsgálták közösen, hogy mitől lehet hatékony egy csoport, milyen tényezők rontják le az együttműködést. Mindenki rálátott a saját maga által preferált csoportszerepre egy kérdőív segítségével. A megértést olyan gyakorlatok segítették, mint például bekötött szemmel közösen egy egyenlő oldalú háromszög kialakítani, vagy egy több fordulós labdás gyakorlat, amely nagy fokú együttműködést igényel.

 

Negyedik nap

 

A negyedik nap fő témája a konfliktuskezelés és a problémamegoldás volt. A konfliktusok természetes kísérőjelenségei az emberi működésnek. Ugyanakkor nem mindegy, hogy a másik felet ellenségnek tekintjük-e egy olyan helyzetben, ahol a probléma közös megoldása és a nyerő-nyerő helyzet elérése is lehetséges. A csoportok vizsgálták, hogy milyen típusú konfliktusok lépnek fel munkahelyi környezetükben, és milyen megoldások lehetségesek. Ezen a napon is előkerültek a hozzájuk közeli problémás - sokszor konfliktusos - esetek is. A nap második felében a problémamegoldással más értelemben foglalkoztak a résztvevők. A gyakorlatokra rátekintve azt vizsgálták, hogy egy csoport hogyan tud hatékonyan problémákat megoldani, itt mi a vezető szerepe stb.

 

 

Ötödik nap

 

A motiváció és a visszajelzés volt a következő nap témája. Az emberi motiváció igen összetett, komplex dolog. A trénerek bemutatták ezt a komplexitást több motivációs modell segítségével, illetve a résztvevők megtapasztalták az összetettséget gyakorlatok, tesztek által. A csoportvezetőknél is fontos a helyzetnek megfelelő vezetési stílus megtalálása. Ezt egy torony felépítésének példáján keresztül tanulták meg a résztvevők. A csoportok foglalkoztak azzal is, hogy hogyan tudja valaki saját magában, illetve a munkatársában felpörgetni azt a „motort", ami a belső motivációt jelenti. A tréningnap másik kihívása egy összetett „építéses" gyakorlat kapcsán megtapasztalni a vezetői szintek és helyzetek bonyolultságát. A csoportok dolgoztak az ellenőrzés, visszajelzés témáival is.

 

 

Hatodik nap

 

Az utolsó nap célja a stresszkezelési lehetőségek feltárása és átdolgozása volt. A nap feladata volt még a tréning ívének lekerekítése és a tréning lezárása is. Mint kiderült a Suzuki munkakörnyezete a csoportvezetők számára igen megterhelő, stresszkeltő tud lenni. Kérdés, hogy ez a stressz csökkenthető-e, illetve az egyén felruházható-e hatékony megküzdési módokkal. A csoportok ezt vizsgálták kérdőívek, beszélgetések, relaxáció stb. segítségével. Az utolsó gyakorlatban sok-sok kiscsoportban egyszerre léghajót kellett építeni. A résztvevőknek ügyesen kellett alkalmazni az eddig tanult kommunikációs, vezetői, együttműködési készségeket, hogy kipróbáláskor a szerkezetek tudják győzni a fizika törvényeit.

 

 

A hat napos program minden fontos oldalról körbejárta a vezetői működés kérdéseit. Aki akart, annak lehetősége volt sokat tanulni a megtapasztaltakból.